Job hopping vagy tudatos karrier vízió? - hetikraftie #8
Ezen a héten a job hopping jelenséget szeretném röviden áttekinteni, illetve érintjük a mostanában divatos random karrier break témakörét is.
Sokszor merül fel a kérdés, hogy mikor ideális munkahelyet váltani, mekkorák azok az idősávok, amik még elfogadhatók vagy még ‘jól néznek ki’ az önéletrajzban. Ez önmagában is egy jó kérdés, de ha mellé tesszük a mostanában nagy számban előforduló ún. ‘karrier break’-eket, illetve a megtervezett munkanélküli időszakot (régebben sabbatical-t), már egy jóval összetettebb kérdéskört kapunk. A megtervezett munkanélküli időszak alatt azt értem, amikor valaki úgy lép ki a munkahelyéről, hogy lenne új munkája vagy határozott karrier terve.
A job hopping, mint sztereotípia létezik, és ezt szűrik is recruiterek/hiring managerek, illetve az AI tool-ok is önéletrajzokban. Hogy pontosan milyen paraméterekkel, az egyéni megítélés kérdése. A munkahelyek sorát analizálva tényleg lehet olyan szélsőséges háttereket találni, amit nehéz elsőre megmagyarázni. 10 munkahely 5 év alatt? Sorozatban megjelenő 15 hónap itt, 8 hónap ott, 13 hónap amott? Ezek azok a jelenségek, amik nehéz szituációkat generálnak egy beszélgetésben, nehezen védhetőek, és bár biztos léteznek erre jó magyarázatok, én ilyennel még nem találkoztam. Vannak szélsőséges esetek, ezek a “klasszikus” kategóriába tartozó okok, miszerint a vezető és/vagy a munkáltató volt hibás mindig egy kialakult helyzetért, az egyén pedig szinte sosem. De tekintsünk el most ezektől, hogy lássuk, mennyivel árnyaltabb a helyzet, amikor az elmúlt 1-1.5 éves időszakban tapasztalható layoff hullámokat figyelembe vesszük.
Általánosságban én azt szoktam javasolni, hogy egy önéletrajzban az számít, hogy merre tartasz, és nem feltétlenül az, hogy egy adott helyen egy évet vagy hármat dolgoztál. A szakmai fejlődésnek, egy tudatos karrier víziónak legyen íve. Fontos, hogy lásd, mennyire támogatja fejődésedet egy adott szakmai környezet. Egy hosszabb ideig fennálló munkaviszony egy adott cégnél ugyanúgy tartalmazzon, láttasson egy fejlődési ívet, és ennek mentén érdemes stratégiai döntéseket hozni, akár egy új munkalehetőség kapcsán is. Fontos megjegyeznem, hogy találkoztam nem egy, nem két nagyon tehetséges fejlesztővel, akik tipikusan akár 2-3 évente váltottak, viszont ez része volt egy szemmel látható fejődési pályának. Ne felejtsük el, hogy sokakra hatással van egy korábbi generációkra jellemző klasszikus nézet, miszerint egy adott munkáltatónál akár egész életen át lehet dolgozni. Ez szerintem a mai világban nagyon nem működő modell, mert más szakmai megítélés és elvárások mentén született meg az a nézet. Manapság egyértelműen elvárás a folyamatos fejlődés, vagy a kimagasló teljesítmén,y vagy az abszolút “hasznosságot” láttató attitűd. Emiatt a változás miatt tényleg fontos a karrieredet stratégiai szemmel nézni, még akkor is, ha sok esetben kényelmetlen döntésekhez vezethet. Az ember komfortot talál abban, amit jól ismer, ugyan ez vagy az hiányzik, de végülis jól fizetnek, ki tudja, milyen lenne egy másik környezet. Ahhoz, hogy hosszú távon sikeres maradj, időről időre meg kell próbálni objektíven értékelni a saját helyzeted, megnézni, hogy haladsz-e azon a bizonyos íven. Ha kell, kérj akár seniorabb kollégáktól segítséget egy-egy döntési helyzetben. Az előző szitutáció, az ún. komfort szituáció ellenpólusa a magasabb fizetésért váltás. Ez az egyik kedvenc témám ezzel kapcsolatban, a kizárólag magasabb bérért való elmozdulás. Nagyon sok hiring manager fázik ettől az érvtől, illetve azoktól, akik csak erre hegyezik ki a váltásaikat. Ez elvitathatatlanul egy fontos szempont volt és lesz a munkavállalók szemében, pláne a mostani inflációs adatokkal és egyéb más gazdasági hatásokkal számolva. Szerintem van ebben egy egészséges működési modell, és teljesen érthető, ha valaki szeretné a legtöbbet kihozni a tudásából az adott piaci körülmények között. DevOpsos vagy és túlfizet a piac? Tökéletes, próbálj akár munkáltatódnál, akár máshol jó/jobb csomagot kialkudni magadnak. Logikus, objektív érvek mentén ez egy szakmai helyzet, professzionálisan kell megközelíteni a beszélgetést. Egy ellenpélda: eleve magas a fizetésed a piaci átlaghoz képest, és egy nehezebb gazdasági helyzetben vered az asztalt, hogy ha nem kapsz 20%-os éves emelést, akkor te elmész máshova? Nos, megtörtént eset, 2024 január… A munkáltató válasza: sok sikert a piacon! Csak ismételni tudom: karrier stratégia, körültekintés, objektív kép és érvrendszer.
A munkahelyváltások ideális időzítése mellett a másik mostanában népszerű kérdés, az a karrier break. Mi van abban az esetben, ha valaki szünetet akar tartani. Akár azért, mert kiégett a mostani munkahelyén, vagy a családjával szeretne tudatosan időt tölteni, vagy csak egyszerűen mással szeretne foglalkozni x ideig. Korábban ezzel jóval kevesebbet lehetett találkozni, itt-ott előfordult a ‘sabbatical’, mint jelenség, viszont jellemzően a Covid óta, ez a fajta igény jóval többször fordul elő a tech industry-ban itthon. Én azt tapasztalom, hogy a cégek ezzel kapcsolatban már jóval megengedőbbek ahhoz képest, hogy a “szünetet” korábban nagyítóval nézték és kemény kérdések repkedtek az állás interjúkon egy -egy szünetet beiktató jelölttel. Ha úgy érzitek, hogy szükségetek van szünetre, ez ne tartson vissza titeket, viszont fontos látni, hogy mi történik a piacon és ennek tudatában érdemes döntéseket hozni. Tájékozódni kell, hogy a te szakmai területedet mennyire érintik a mostani hatások, milyen piaci mozgásokat tudsz te magad megfigyelni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem egy olyan szünettel találkoztam, ami az eredeti x hónapos sáv helyett jóval tovább tartott, mert valaki rosszul mérte fel a saját helyzetét és jövőbeni lehetőségeit. Ahogy korábban is, most is azt javaslom, hogy érdemes ebben akár HR szakemberekkel, vagy a saját trackeden tapasztaltabb kollégáktól tanácsot kérni, hogy egy objektívebb képet tudj kialakítani a helyzetedről. Sokszor egy ‘szünet’ igény nem a legjobbkor jön, én akkor is azt javaslom, hogy egy megfelelően mély átgondolással lehet jó tervvel előállni. Érdemes a lehetőségek tárházát bővíteni fejben, egót letámasztani, a tudatosság felé fordulni, és nem látszat dolgokkal operálni. Ha van mögötted egy felépített szakmai ív, eredmények objektíven mérhető formában, nem tudsz óriási károkat okozni egy átmeneti állapottal. És egyértelmű: az átmeneti időszakban, tartson ez 6 hónapig vagy egy évig, a szakmai tájékozottságod frissen tartása adott kell maradjon, amiről neked kell gondoskodnod.
Pénteken pedig érkezik a friss Kraftie podcast, ahol Emesével és Zitával (manager vs IC) beszélgettünk több érdekes kérdésről, többek között érintve John Carmack kommentjét a coding tudás jövőbeli relevanciájára vonatkozóan.
Írjatok nekünk, vagy gyertek a Discordra beszélgetni!
Jövő héten ismét jelentkezünk!
Batiz Péter (zero)
"eleve magas a fizetésed a piaci átlaghoz képest, és egy nehezebb gazdasági helyzetben vered az asztalt, hogy ha nem kapsz 20%-os éves emelést, akkor te elmész máshova?"
Amikor megkeresnek linkedin-en, akkor mindig probalom kipuhatolni, hogy milyen alapfizetesben gondolkozik a munkaltato. Ugy tunik a szamok alapjan, hogy en vagyok a tulfizetett devops-os :-), mert a jelenlegi fizetesem egyik szam sem kozelitette meg. Ezert ahelyett, hogy a 20%-os inflacio miatt vernem az asztalt, inkabb pragmatikus maradok, es nem ugralok, mert alapvetoen jol erzem magam a jelenlegi helyen, es nem szeretnek fizetesben visszabb lepni.
Tizenhat év szünet még jó?