Game of titles: mennyit számít a titulus? - hetikraftie #11

Ezen a héten a titulusok világába merülünk mélyebben, ami segíthet nektek megérteni a piacon tapasztalható mintákat.

A mostani cikk alapját egy olyan beszélgetés adja, amit egy jó ismerősömmel folytattam titulusok és CV témában. Az ismerősömet nevezzük el Lacinak az egyszerűség kedvéért. Laci fejlesztő és Berlinben él hosszabb ideje, software engineerként dolgozik 7 éve. Nem kifejezetten hajszolt pozíciókat és titulusokat, de azért cégen belül fejlődött és építette magát tudásban és felelősségi szintekben is. A konkrét feladatai alapján már bőven senior engineer szintjén jár - ha pusztán a szakmai tudását kell megítélni. Laci munkáltatójánál a cégen belüli struktúra úgy lett felépítve, hogy minden fejlesztő ‘software engineer’ pozíciót tölt be. Azért, hogy a tapasztalati szintek közötti különbségek egyértelműbbek legyenek, a pozíció (SW engineer) mellé társítanak különböző szinteket (I-VI). A megnevezésbeli különbség csak a vezetőknél jelenik meg.

Az elmúlt 3 hónapban Laci elkezdett pályázni különböző cégekhez senior szintű pozíciókra, és szinte mindig azzal a jelenséggel találkozik, hogy fennakad az első rostán, nem hívják be interjúkra. Mivel nem senior SW engineer a titulusa, a recruiterektől kapott visszajelzés alapján nem tudják behívni a kiválasztási folyamat szakmai körére. Nos, én viszonylag sokat emlegettem korábban - és a gyakorlatban is így jártam el, hogy nem a titulus a legfontosabb, hanem a mögötte rejlő tudás számít igazán, most mégis azt kell mondjam, a piaci viszonyokat figyelembe véve fontos lehet erre nagyobb fókuszt helyezni.. Ez bizony nem az első eset, amivel találkozom mostanában, úgyhogy nézzük meg miről is van szó pontosan.

Amikor arra hivatkozom, hogy a titulus nem számít, akkor elsősorban az amerikai banki szervezetekben látható Vice President pozícióra gondolok, illetve az ehhez hasonlókra. Side note: nagy kedvencem, amikor ezt valaki magyarul lefordítja alelnöknek. :) Bár kívülről ez nagyon szexinek és jelentőségteljesnek tűnhet - és azt is tudom, hogy ez sokaknak imponál és számít, de valójában ez nagy arányban egy átlagos team lead felelősségi körét fedi le, nem pedig egy más céges környezetben értelmezett VP pozíciót és annak mélységét. Egy adott bankban lehet akár több száz ‘alelnök’ is tech területen, viszont kívülről nehéz lehet értelmezni az egyéni adottságokat és tudásszinteket párhuzamosan más tech cégekkel. Alapvetően szervezeti adottság, hogy milyen megnevezéseket használnak, persze azért találkoztam sok olyan esettel, amikor valaki magának választott titulust cégen belül, és legtöbbször a tudása a közelében sem volt a piaci szakmai színvonalnak. A titulust érintő elméletem másik része pedig abból fakadt, hogy végeredményben mindig kiderül a valós tudás szint, hiszen szinte minden cég egyedileg teszteli a jelentkezők szakmai tudását, ezért gyorsan fény derül a különbségekre, ha vannak ilyenek.

És akkor mi változott? A sokszor taglalt jelenlegi piaci körülmények. Amíg korábban, éveken keresztül a jelentkezők száma szinte minden tech területre visszafogott volt, sok recruiter flexibilisebben kezelhette, hogy pontosan milyen pozícióból érkezik egy-egy jelentkező. Máshogy fogalmazva ez azt jelentette, hogy egy jóval szélesebb senioritási réteg fért bele egy-egy interjúztatási folyamatba, és nem volt akkora jelentősége az 1:1 matchnek. Ez természetesen más pozícióknál is érzékelhető volt, például vegyünk egy Senior Product Manager keresést. Tipikusan kevés jelentkezővel vagy jelölttel lehetett számolni, ezért akár pár éves tudással rendelkező productosokat is meghallgattak, sőt akár product ownereket is.

Mióta a kereslet-kínálati arány felborult és a munkáltatók szabadabban, több jelölt közül választhatnak, a titulus elméletem kicsit süllyedni látszott. Mostanság, amikor gyakran masszív túljelentkezés érzékelhető, a recruiterek vagy hiring managerek filterén sokkal nehezebb fennakadni az olyan profilokkal, ahol a titulus 1:1-ben fedi le a keresett pozíciót, és könnyű kiszorulni az interjú lehetőségéből. Hiába lenne egyébként megfelelő a tudása és a tapasztalata alapján a jelentkező, a helyzet adottságai miatt nagy a “hibázási” lehetőség. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a mostanság a recruiter csapatok is jellemzően kisebb létszámmal üzemelnek, és így tényleg sokszor csak másodpercek jutnak egy-egy profilra. Ennek köszönhetően én is egyre sűrűbben látom ezeket a mintákat, a hibázási lehetőségeket.

Mit érdemes akkor tenni, ha úgy érzed te is ezzel találkozol? Szerintem érdemes minden helyzetet egyedileg értékelni, mindkét oldalról. Ami a jelentkező, vagy munkakereső oldalát illeti, igyekezz pontos információkat szerezni, amikre tudsz reflektálni azzal, hogy mit teszel a CV-be. Ha tudod, vizsgáld meg azt a szervezetet, ahova pályázol. Olvasd át a pozíció leírást alaposan (tudom, hogy ez sokszor nem sokat mond, de akkor is), nézegess publikus infókat, blog postokat, a már ott dolgozók posztjait, Linkedin profiljait, hiszen ezekből lehet a nyelvezeti, megnevezésbeli, felelősségköri információkat kinyerni, és ezek ismeretében alakítani a CV-d.

Szerencsés helyzetben egészen sok információt találhatsz, ami talán neked is segít abban, hogy megértsd az elvárásokat, sőt, talán a strukturális működést is. A CV szerkesztés művészetével már foglalkoztunk korábban, mindenképp helyezd el a fontos információkat a megfelelő helyeken. Ez az a rész, amikor a másik oldal szemszögéből kell nézned a folyamatot: mit keres a recruiter, megtalálja-e könnyen a CV-ben, elég egyértelmű és könnyen értelmezhető-e.

Lacinak én azt javasoltam, hogy az önéletrajzába nyugodtan írja bele, hogy ő senior software engineer feladatokat lát el évek óta (ezt kihangsúlyozva a CV elején), ezzel javítva az esélyeit arra, hogy átmenjen egy első filter körön. Ez végül segített is neki, most épp 2. és 3. körökön van (fingers crossed, hogy összejöjjön neki a váltás).

Összegezve azt tudom elmondani, hogy egyértelműen hangsúlyosabb most a titulus mint korábban, de a piaci működés megértése és alapos kutató munka kombinációjával sokat tudtok optimalizálni egy-egy pályázaton.

Végezetül dobpergés, hiszen május 8-án jön az első idei kraftie meetup, ahol a backend-fejlesztés jelenét és jövőjét vizsgálgatjuk munkaerőpiaci és technológiai szempontból (online és fizikai részvételi lehetőség is van). Az utolsó kraftie podcast adásban pedig megvizsgáltuk, mennyit fejlődtek az IT szakemberek által használt AI eszközök az elmúlt egy évben, természetesen kitérve Devinre is, a világ első “AI-programozójára”.

Írjatok nekünk, vagy gyertek a Discordra beszélgetni! Ha pedig tetszett ez az anyag, és eddig még nem tettétek meg, iratkozzatok fel itt alább. :)

Jövő héten ismét jelentkezünk!

Batiz Péter (zero)